Szenzáció a Holt-tengernél
A híres felfedezés története 1947-ben egy nyári napon kezdődött. Mohamed ad-Dib, egy ifjú beduin, kecskéket legeltetett a Betlehem és a Holt-tenger közötti szurdokban. Az egyik kecske egyre feljebb kapaszkodott a mészkősziklákon. Mohamed utánamászott, és hirtelen egy nyílásra bukkant a sziklában. Ezen át egy barlangba jutott, A sötétben néhány korsót ismert fel. Biztosan valami kincset rejtenek - gondolta magában. Másnap egy barátjával együtt közelebbről is megvizsgálta a barlangot, de mindössze néhány agyagkorsót fedeztek fel, amelyek más, összetört korsók cserepei közt álltak. A lepecsételt edényekben azonban „csak” vászonba burkolt bőrtekercsek voltak, különös írásjelekkel. Micsoda csalódást De a bőrt talán még fel lehet használni cipőfoltozáshoz, vagy el lehet adni - vélték. Egy betlehemi régiségkereskedő ráállt a vásárra. De amikor írásjeleket fedezett fel a bőrtekercseken, rájött, hogy nagyobb értéket képviselhetnek, mint gondolta. Ezért elhozatta a fiúkkal az összes tekercset és elment velük Jeruzsálembe, a Szent Márk szír kolostorba. A kolostor elöljárója kikérte különböző tudósok véleményét, de a tekercsek igazi jelentőségét csak E. L. Sukenik professzor, a Héber Egyetem vezető archeológusa ismerte fel: „Előkerült Izaiás próféta szövege; ezer évvel régibb, mint az eddig ismertek. Ez a több mint 7 méter hosszú tekercs a lelet legértékesebb darabja.
Az archeológusok átkutattak további 30 barlangot, valamint a közelben felfedezett romokat. Még több bőrtekercset találtak, számtalan töredékét, cserepet, érmet. Felfedeztek egy könyvtárat, összetört íróasztalokkal, három tintatartóval* egy kétszáz személyes étkezdét és egy kamrát, hétszáz csészéből álló gyűjteménnyel.
Az ásatások során a tudósok megállapították, hogy a kolostort Kr. e. 140-től Kr. u. 68-ig jámbor zsidók lakták, akik magukat „a világosság fiainak” nevezték, és egészen a Biblia szellemében akartak élni. E nagy közösség minden téren önellátó volt, de szegénységben és elkülönülten laktak. Amikor a kolostort lerombolták, lakói a közeli barlangban rejtették el a tekercseket. A kéziratok ebből az időből származnak, és a Krisztus korabeli zsidóság gondolatvilágára vetnek új fényt.
Ti is bekapcsolódhattok a bibliai írók munkájába. Luc Aerens „100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához” című könyvében találtam egy érdekes játékot:
A hiányos BibliaElőkészítés:
1. Felrajzolunk egy Bibliát egy kartonra vagy egy papírlapra.
2. Leírjuk a kiválasztott szöveget úgy, hogy bizonyos neveket és bizonyos tevékenységeket jelző kifejezéseket kihagyunk.
3. Előkészítjük a ceruzákat.
Levezetés:
1. Elbeszéljük, hogy valaki ellopta a bibliai szöveget, és nem találjuk. A szöveg hiányos lett, megcsonkult.
2. Megmondjuk a csoportnak, hogy helyre kell állítani, s az új szöveg legyen, amennyire csak lehet, Isten hiteles szavának pontos mása.
3. Felmutatjuk a táblát (vagy a lapokat) a hiányos (megcsonkított) szöveggel.
4. A szöveg újra újrafogalmazására 5-10 percnyi időt adunk.
5. Összehasonlítjuk a feleleteket. Kiderítjük, miért ajánl valaki ilyen vagy olyan fogalmazást.
6. Felolvassuk Isten szavának hiteles szövegét.
7. Összehasonlítjuk Isten szavát a mi szövegünkkel. Kiértékeljük az eltéréseket és a hasonlóságokat. Megbeszéljük, miért az adott módon fejezi ki magát a Biblia.