Írjunk verset!
Otthonunk könyve,
Ott van a mosolyod,
a babád könnye,
egy arany oroszlán
aki a függöny mögött
lenyeli az eső kígyóját,
az ereszt rázó szél,
a lift titokzatos útja
éjfélkor,
a kifutó tej haragos sziszegése
és a porszívó masírozása
a szőnyegen,
ott van anyád, csókja
és apád meséje
jó éjszakát...
Lassan,
lapról lapra íródik
Otthonunk könyve
Stanislaw Crabowski
Íjunk verset!
N |
ovemberben sokat vagyunk otthon. Ilyenkor tudjuk csak igazán megbecsülni otthonunk valódi és átvitt értelmű melegét, kedvenc tárgyainkat, könyveinket, a családi időtöltést és legfőképpen azt a sajátos hangulatot, amely a mi otthonunkat a másokétól megkülönbözteti, és amely miatt csak otthon vagyunk igazán otthon. De milyen az Otthonunk könyve?
Ezt mindenkinek magának kell megírnia. Mert nélkülünk is íródik, napról napra, lapról lapra. íródik nélkülünk, de ha nem írjuk meg, senki nem fogja elolvasni. Éppen ezért - írjunk verset az otthonunkról!
A fenti vers szolgálhat példaképp, de a versbeli megoldás igen sokféle lehet. Van, aki a kötött formát, azaz a rímes verset választja szívesebben, másvalaki inkább szabad verset ír. Fontos, hogy azokra a dolgokra összpontosítsunk, amelyek igazán jellegzetesek a mi otthonunkban (tehát lehetőleg ne írjunk általánosságokat). Jó lenne, ha mások megéreznének valamit abból, milyen a mi otthonunk (persze ha a versek már elkészültek és fölolvassátok őket).
És még egy: azért léteznek versek, mert sok mindent nem lehet prózában elmondani. A vers az valami más.
Versíró merészséget kívánok minden szentjánosbogárnak.