Majka levele:

Nem törődtem különösebben szüleim véleményével, noha az otthonunk mások szemében eszményinek látszott, és a barátnőim irigyelték tőlünk a szüleinket. Ha valamelyikük eljött hozzánk, apu mindig kedvesen elbeszélgetett vele, és a nehezebb leckében is segített neki.

Amikor az öcsém és én kamaszodni kezdtünk, valami elromlott köztünk és a szüléink között. Nyilván úgy képzeltük, már mindent tudunk, amit az élethez tudni kell. Nem vettük komolyan szüléink tanácsait, sokszor nem engedelmeskedtünk, és mindig arra töre­kedtünk, hogy miénk legyen az utolsó szó. Én különösen önfejű voltam. Egészen addig, amíg meg nem betegedtem.

Hosszú időre kórházba kerültem, és csak ott értettem meg, mit jelentenek számomra a szüleim és az öcsém. Minden barátnőm el­hagyott, még a legközelebbi is. De minden korábbi félreértés ellenére mellettem maradtak legközelebbi hozzátartozóim. Apu és anyu minden lehetőséget kihasználtak, hogy meglátogassanak a kórházban, amikor pedig ők nem tudtak eljönni, eljött az öcsém és elhozta a leckét, merthogy én éppen hetedikbe jártam, és nem akartam évet veszíteni. Májusban kikerültem a kórházból, és jó bizonyítvánnyal elvégeztem a hetediket. Most szanatóriumban vagyok, és valahányszor, amikor haza­megyek, vagy amikor a szüleim itt meglátogatnak, csupa vidám dolgot mesélnek, mindig érzem a szeretetüket és bátorításukat.

Kórházi tartózkodásom alatt valami megváltozott bennem. Csak ott értettem meg, milyen nagy kincs, amikor valakinek jó szülei vannak. Amikor a velem egykorú gyerekek között vagyok, és néha hallom, milyen tiszteletlenül, félvállról beszélnek a szüléikről, az „öre­gekről”, lázadozom, és nem tudom megérteni, hogy is beszélhet így egy gyerek a hozzá a legközelebb állókról, azokról, akik őt biztosan a legjobban szeretik.

Hogyan is képesek egyáltalán így beszélni?

Majka

Kérdések: 

Szerintetek milyen volt Majka családja, és hogyan értékelte ő a szüleit betegsége előtt?

Minek köszönhette Majka, hogy sikerült átvészelnie keserves kórházi tartózkodását, és milyen szemléletbeli változás zajlott le benne?

Melyek azok a szálak, amelyek ebben a családban összekötik a szülőket és a gyerekeket? Szerintetek mit tehetne Majka azért, hogy családi életük boldog legyen? Egyáltalán: tehet-e valamit egy gyermek azért, hogy a családjában adódó problémákon segítsen? Hozzájárulhat-e a családi élet boldoggá tételéhez?

Vajon mi meglátjuk-e, milyen jó tulajdonságaik vannak szüléinknek? Értékeljük-e őket kellőképpen? Amikor úgy érezzük, hogy klasszak, hogy büszkék lehetünk rájuk, értésükre kell-e ezt adni? Mit gondoltok, hogy esne nekik?

Címkék: család szülők

A bejegyzés trackback címe:

https://bogarklub.blog.hu/api/trackback/id/tr345788698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.