Versenyszellem

 2014.02.06. 15:30

Hol vanverseny" az életünkben; keressétek és soroljátok fel ezeket a helyzeteket, ahol mérkőznünk kell egymással (vagy ha nem is kellene, mégis van versengés) - iskolai teljesítmény, sport, anyagiak, más? Mit tudtok ezzel kapcso­latosan a felnőttek világáról - nekik hol kell „állniuk a versenyt"?

Beszélgessünk az érzéseinkről! Mit érez a győztes? Próbáljátok leírni. Hogyan viselkedik? És a többiek hogy viselkednek vele szemben? Valaki váratlanul megnyer egy iskolai sportversenyt - megváltozik-e a helyzete az osztályban? A baráti körben? Igen? Nem? Miért?

Mit érez a vesztes, „az utolsó”, a célnál? Tartsatok kis csendet, min­denki csukja be a szemét és próbáljátok beleélni magatokat a vesztes lelkiállapotába! Maradjatok így néhány percig! Majd beszélgessetek róla, ki mit érzett, milyen volt ezt érezni? Hogy viselkednek másoka vesztessel szemben? Ez helyes-e? Ti hogy viselkednétek?

Ha valaki nagyon akar nyerni, akkor „teljes erőbe­dobással” versenyez. Van-e valami korlát, határ, amelyet azért nem volna szabad átlépnie? Mi lehet ez a határ? Próbáljatok kialakítani egy elvet ezzel kapcsolatban! És miért lépik át ezt a határt a versenyben résztvevők? (Becstelenség, alattomos­ság, doppingszer, bunda, másokon való átgázolás, még más?)

Mégis, hol kell maradnia versenyhelyzetnek az életünkben - keressetek ilyen helyzeteket. És akkor milyen elvek szerint kéne versenyezni?

A végén - pihenésképpen, az öröm kedvéért és a tanulságoknak a gyakorlatba való átültetéséért - játsszátok el az „énekes szék" nevű játékot.

Felállítunk körbe annyi széket, hogy eggyel kevesebb legyen, mint ahány játékos. Minden forduló után kivonunk egy széket, s a végén csak egy szék marad. Elkezdődik az ének, mindenki körbe forog a székek körül, anélkül, hogy megérin­tené őket. Amikor az ének elhallgat, mindenkinek le kell ülnie. De minthogy egy szék hiányzik, egyvalaki állva marad. Ő kiesik a játékból. Ismét kivonnak egy széket, újra megindul az ének, a játékosok ismét forognak. A végén két játékos harcol az utolsó székért. - Miután a játék befejeződött, leülünk és kiértékeljük a történteket. Rájövünk, hogy némelyek csalni próbáltak, mert vagy lökdösték a többieket, vagy mozgatták a székeket. Azt is megállapítjuk, hogy egy személy kivételével mindenki más veszített. Ezután a vezető azt javasolja, hogy a csoport közreműködésével jó volna új szabályokat kitalálni ehhez a játékhoz azért, hogy sok győztes legyen, és mindenki osztozzon a szórakozásban egészen a játék végéig. Megemlíti, hogy Istennek az emberekre vonatkozó tervében igazából nincsenek vesztesek, mindenki a lehető legnagyobb fokú boldogságra hivatott. Azért szük­séges, hogy törvényeink, szabályaink, elhatározásaink és csoportunk működése ezt lehetővé tegye. A játék célja: a versenyszemlélet buktatóinak érzékeltetése, a csoporton belüli erőviszonyok tisztázása, a szolidaritás elvének tudatosítása.

Címkék: verseny versengés határok

A bejegyzés trackback címe:

https://bogarklub.blog.hu/api/trackback/id/tr655801748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.