Bocsáss meg és felejtsd el

 2014.02.12. 17:27

Mostanában mért nem olvasol fel, Ágota? - kérdezem, amikor meglátom őt a templom lépcsőjén a mise után.

Mit nem olvasok fel?

Hát a hívek könyörgését. Régebben te is szoktad.

Nincs kedvem... - válaszol, de úgy, hogy ebből rögtön látom: kedve sincs beszélni róla. Mégsem hagyom békén.

Mondd már meg, Ágota! Hiszen régebben olyan szívesen olvastál. Történt valami?

Hallgat egy sort, de olyan sokáig, hogy már azt hiszem, úgysem válaszol, és azon vagyok hogy valami vidámabb témát keressek, amikor végre megszólal:

- Hát nem emlékszel?

Mire kellene emlékeznem?

Hát, hogy az atya egyszer csak felolvasott én utánam.

Mit csinált?

- Megismételte. Még egyszer felolvasta ugyanazt. Mintha ott sem lettem volna!

Mit mondjak neki erre? Megalázták. Nem elég, hogy az iskolában hányszor előfordul az ilyesmi, még a templomban is? Mit is mond­jak neki hirtelenjében?

Ágota, az atya törekszik arra, hogy a mise mindig szépen sikerüljön, minden apróságra gondol, izgul is előtte...

Türelmetlenül közbevág:

- Jól van, de hát ez nem színházi előadás, hanem szentmise! Itt nem olyan nagy baj, ha valaki bakizik. És ha őneki nem volna jó hallása? Ha hamisan énekelne? Akkor az ilyen ember ne is menjen papnak?

Várjál, várjál! Ne mindent egyszerre. Én megértem, hogy neked ez fájt. Látom, hogy most is fáj. És egyet is értek veled: ez nem színházi előadás, bár persze mindig igyekszünk, hogy minden a legjobban, a legszebben sike­rüljön. Mégis azt mondom, bocsásd ezt meg neki.

Hiszen én nem haragszom rá - mondja egykedvűen.

Haragudni éppen nem haragszol, de azt látom, hogy nem vagy túl a dolgon.

Erre újra fölcsattan:

Lettél volna az én helyemben! Az egész templom előtt!

Jaj, mennyire nem vagy még túl a dolgon! - csóválom a fejem. De mivel látom, hogy a megsértődés határán van, hangot váltok.

Idefigyelj, galambom, nézzük ezt egészen máshonnan. Ne foglalkoz­zunk most azzal, mennyire indokolt a felháborodásod. Ezt most hagyjuk. Csak az érzéseidet nézzük. Rossz érzés van benned az atyával kapcsolatban, igaz?

Igaz - ismeri be vonakodva.

Ha erre a dologra gondolsz, akkor mindjárt elromlik a kedved, igaz?

Valamennyire.

Ez régen nem így volt, ugye?

Persze, mert régen azt hittem, az atya szereti a gyerekeket.

Most azt gondolod, hogy nem szereti? Miből gondolod?

Mert gyakran türelmetlen hozzánk. Ha valami nem jó, azonnal észreveszi és szóvá teszi.

Ebből azért még nem következik, hogy nem szeret benneteket. Sőt, én sokszor hallottam, amikor dicsérte a gyerekeket. De Ágota, légy belátó. Az atya idős ember. Egészségi állapota nem jó. Rengeteget vállal, és kevés segítője van. Nyilván emiatt állandóan fáradt. Ha valaki húsz kilós zsákot képes felemelni, és állandón harminc kilós zsákokat kell cipelnie, akkor honnan legyen ereje jópofáskodni?

Hát, igaz - mondja és elgondolkodik.

Azért kérdeztelek az érzéseidről, mert ha valakire neheztelünk, ez elsősorban nekünk nem jó. A mi belső harmóniánkat, a mi derűnket, a világhoz és az emberekhez való szeretetteljes, békés nyitottságunkat zavarja meg. De főleg azért kell fölszámolni az ilyen érzéseket a lelkünkben, mert Jézus mondta, hogy nem hétszer, hanem hetvenhétszer kell megbocsátani. Ez azt jelenti, hogy mindig... Nem a mi dolgunk, hogy ítélkezzünk, azt majd megteszi az Úr. Nekünk annyi a feladatunk, hogy bocsássunk meg, és legyünk túl rajta. Megsértett, megbántott valaki? Ajánld ezt föl Istennek, és felejtsd el!

Kérdések:

Ki hogyan tud megbocsátani? Mit tudunk érte tenni, miként vagyunk képesek „megmagyarázni" magunknak a dolgot, hogy túl legyünk rajta?

Előfordul-e, hogy visszaadjuk a bántást? Milyen érzés? Elégtétel? Szégyen? „Visszacsinálnám, ha lehetne"?

Hogy alakul a kapcsolatunk azzal, aki megbántott, megsértett? Marad-e valami negatív érzelmi „lerakódás" bennünk? Vagy tiszta lappal vagyunk képesek folytatni?

Címkék: megbocsátás kiengesztelődés megbántottság

A bejegyzés trackback címe:

https://bogarklub.blog.hu/api/trackback/id/tr865811344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.